Egy kis kilimika
A kilim Észak-Afrikától a Himalája lábáig mindenütt elterjedt, ahol a természeti viszonyok megengedik az állattenyésztést, és az éghajlati viszonyok szükségessé teszik a fekete kecskeszőrből készült sátrak, jurták belsejét melegítő szőnyegek alkalmazását. A kilim igazi hazája Kis-Ázsia, Közép-Ázsia, a Kaukázus, az Atlasz-hegység magas hegyei között van (és akkor méltatlanul elhallgattuk a dél-amerikai indiánok gyönyörű vikunya, láma, alpakka gyapjúból szőtt színpompás kilimjeit!). A nomád népek állataik szőrét (juh, kecske, teve) fonták meg fonálnak, melyet természetes festékekkel festettek meg. Nyersebb hatásúak ezek a szőnyegek, de erőt sugároznak és valóban erősek, tartósak is. Nemcsak az anyagok tradicionálisak de a szövőszék is. Sok helyen még most is a felvetéssel együtt szétszedhető, az új helyen gyorsan összerakható, fekvő szövőszéket használják.
A díszes, nagyméretű szőnyegek mellett olyan hétköznapi használati darabok is készülnek kilim technikával, mint az ember által hordott teherhordó átalvető (hejbe), evőeszköztartó (inelik), sótartó (namagdan), sátorzseb (torba), ruhászsák (csuval) vagy a vándorlásnál "hajókoffernek" is használt bölcső (mafracs). A kilim történetében Törökország az egyik legmarkánsabb vidék. Óriási távolságok választják el az ország európai részét a távoli, anatóliai területeket. A földrajzi elhelyezkedés pedig meghatározza a stílust. Nyugaton, Sarköy vidékén a stilizált virágmintával, madarakkal, életfával díszített szőnyegeket a kevés szín, elsősorban a különböző árnyalatú piros jellemzi. Itt nem annyira a nomádok, hanem leginkább a falusi mesterek őrzik a régi trák szőnyegszövés hagyományait. A hatalmas területű Anatólia szinte minden vidékén másféle szőnyeget szőnek.
A Taurusz hegység területén élő yörük nomád törzs leginkább kecskeszőr felvető szálas, rusztikus szőnyegeinek jellegzetessége a színek bátor, felszabadult használata. A magashegyi fennsíkon fekvő Konya város és környéki falvak, Obruk, Muzumla szőnyegmotívumai az ősi, kőkorszaki település Csatal- Höyük feltárt romjai között talált 8-10 ezer éves falfestményeket idézik. Sivas, Mut, Sivrihisar, Fethiye szőnyegei jellegzetesen őrzik a csak arra a területre jellemző színvilágot és formakincset. Kelet-Anatólia kurdok lakta vad vidékein a sötétebb, gyakran fémszálakkal díszített, a szövőszék keskenysége miatt általában két részben szőtt, néha szokatlanul hosszú kilimek a jellemzőek.
Perzsia etnikailag nagyon összetett térség, sokféle nomád nép lakja és készíti kilimeit. Évszázadokon keresztül kívül esett ez a vidék a szőnyegkereskedők figyelmén, a perzsa kilimek csak az utóbbi 20-25 évben indultak meg hódító útjukra nyugat felé. A csomózott szőnyegekre jellemző florális motívumokat, apró mintákkal, hajlított vonalakkal helyettesítő, központi medalionos kilimeket találunk Szenné és Bidjar környékén, szumák technikával készült fényes selyem, selyem-gyapjú szőnyegeket készít a Kaukázussal szomszédos területen élő, sahszaván -sahhoz hű- törzs, akik a mesteri módon elkészített, ünnepi lótakaróikról és szőtt bölcsőikről hiresek. Délen Shiraz régiójában a Farsz hegységben élnek a nomád kaskájok, akik nomád vándorlásaik miatt a XIX. század végéig megőrizték független életmódjukat és hihetetlenül gazdag mintakincsüket. Geometrikus motívumaik között gyakori a két, három egymáshoz kapcsolódó központi medalion. A baktiári kurdok három szövéstechnikát (csomózás, laposszövés, szumák) is alkalmaznak gyönyörű hozomány-gyűjtő tevezsákjaik elkészítéséhez, melyet a házasság elhálása után sokszor szétnyitnak, és sátorszőnyegként használnak.
Északról -a Kaszpi-tengerrel együtt- a Kaukázus határolja Iránt és az itt élő örmények, azeriek szintén mesterei a szőnyegszövésnek. A Kaukázusban kilencven különböző nyelv él egymás mellett, és a kilim formakincs legalább ilyen gazdag. Kivételesen itt nem csak a nők, de gyakran a férfiak is kiveszik a részüket a szövésből. A legmagasabb hegyek Afganisztán környékén választják el egymástól a különböző hagyományokat őrző népeket, mégis erősek a kölcsönhatások. A táj jellegéből következik tán, hogy az itt élő pastú, türkmén, üzbég, beludzs népek által szőtt igen tartós, jó minőségű, szinte csak gyapjúból készült kilimek sötétebb árnyalatúak, -mélybarnák, sötétvörösök, sötétkékek, feketék-, mint máshol. A türkmén népcsoport több országban él, és mivel a XIX. század végéig nem létezett hivatalos határ Perzsia, Afganisztán és Turkesztán között, a törzsek szabadon vándoroltak. Közülük ma már csak a yomutok szőnek kilim szőnyeget, méghozzá úgy, hogy bár az egész törzs csak egyféle mintát -gölt- használ, az egyes családokra jellemző a széleken körbefutó bordűr, ezenkívül persze a szövő is el- elhelyezi "névjegyét" a gyakran kecskeszőr vagy pamut felvető szálakra szőtt darabokon. Hagyományos, láncfelületű szövéssel készült, keskeny csíkokból összevarrt gadzsari textileket szőnek az üzbégek, melyeket mi leginkább bútorok kárpitozására ajánlunk. Az afganisztáni üzbégek nálunk nagyon kedvelt darabjai a nagyméretű, igen egyszerű geometrikus mintájú, nagy medalionos sötét színű maimana szőnyegek.
Az észak afrikai Atlasz-hegységben élnek az őslakos berberek, akik a mai napig szövik erősszínű, nagyon aprólékos mintázatú gyapjú, és a szellős, hímzett, szimbolikus motívumokkal díszített pamut, un. "kaktuszselyem" kilimeket.
Miben rejlik a kilimek ereje és csodája? Mitől nyugtat meg, vagy tölt el szívet-melengető derűvel egy-egy darab szemlélése anélkül, hogy ismernénk valamennyi szimbolikus motívum jelentését ( pl: termékenység, házastársi hűség, rontás, vagy a természet ártó erői ellen való védelem)? Dekoratív vizuális hatása mellett, egy kilim a színeken és a szőttes anyagán keresztül melegíti, élettel telíti környezetét. A gyapjúból és kecskeszőrből szőtt szőnyegek nemcsak fizikailag, hanem a Feng Shui hagyományainak megfelelve, energetikailag is melegséget sugároznak, mivel a kínai rendszer szerint, az állati eredetű anyagok a tűz elemet képviselik. Az anatóliai kilimekkel, az iráni, türkmén vagy marokkói szőnyegekkel tehát elsősorban a tűz elemet visszük a lakásba, amit még csak tovább fokoz a szőnyegek egyik legkedveltebb színe, a vörös.
Egy helyiségben akkor érezzük jól magunkat, ha az energetikailag harmonikus és biztonságot áraszt. A kínai szemlélet szerint ez a harmónia az egészség alapja, mely részben az elemek (tűz, víz, föld, fa és fém) és minőségeik (szín, forma, szimbolikus jelentés) egyensúlyán múlik. A dekoratív funkció és a hideg ellen nyújtott védelem mellett, tehát, Feng Shui szempontból egy kilim minden olyan helyen ajánlott, ahol energiahiány van, illetve azt érezzük, hogy a térnek nincsen könnyed, energiával teli, mégis harmonikus kisugárzása - azaz valami gátolja az energia szabad áramlását. Egy élénk színű, a különböző elemekhez rendelt színekből szőtt anatóliai kilim már önmagában is örömet nyújt és vitalizálja környezetét (megemeli a helyiség energia szintjét), és egy színben, méretben és formában megfelelően kiválasztott darab fokozza, harmonizálja a többi elem hatását is. Sőt, egy szeretettel, odafigyeléssel, de kellő játékossággal, és beteljesülendő vágyak reményében megszőtt kilim még egyes diszharmonikus helyeket is orvosolni képes. (Ilyen helyeken azt érezzük, valami nem stimmel, vagy mintha hiányozna valami, de magunk sem tudjuk, mi a baj.)
A lágy barnákkal, okkerekkel és föld színekkel megszőtt taimani szumák szőnyegek, vagy szarmai kilimek a föld energiát képviselik: nyugodt stabilitást, biztonságot közvetítenek. A beludzs törzs által kedvelt és használt sötét, fekete, feketés-barna, sötétkék, mélyzöld afgán szőnyegekhez a víz elem súlya, a múlt mélysége kapcsolódik. A beludzs vagy iráni afsár szofrák négyzetes alakja szintén a föld elemhez kötődik, és a föld típusú energiákat mozgósítja: arra ösztönöz, hogy szűk körben rátelepedjünk, vagy alacsony fotelokban körbeüljük és egy tea mellett, együtt élvezzük az összetartozás, a közösség biztonságát. A szofrákkal ellentétben azonban, a Konya vidékéről származó, gyakran fehér vagy világos (fém elem) hátterű, nagy medalionos hosszúkás kilimek például a fémre jellemző elkülönülést, az individuum önállóságát tükrözik. A homogénebb, vagy sokszínű, az egyszerűbb csíkos, vagy motívum-gazdag szőnyegek tehát könnyedén megteremtik, befolyásolják egy helyiség atmoszféráját, legyen szó a családi összejöveteleket, baráti beszélgetéseket szolgáló nappali és étkező élénk színteréről, vagy a nyugalmat kívánó hálószobáról, játékos gyerekszobákról.
A Feng Shui iránt mélyebben érdeklődők pedig azt is megtapasztalhatják, hogy a megfelelően kiválasztott és elhelyezett kilimek és kiegészítők a különböző életterületek - szeretet-szerelem, hírnév, gazdagság-siker, család-egészség, kreativitás-gyermek, támogatók, karrier, önművelés-tudás - energia szintjét is optimalizálják. A fentiek értelmében a pozitív kisugárzású kilimek, és a belőlük áradó harmónia, életöröm, valamint a motívumok rendjében is megnyilvánuló spontaneitás nemcsak barátságosabbá teszik otthonunkat, hanem komoly szerepet játszhatnak a lakás energetikai egyensúlyának megteremtésében és életünkben.
Aki valaha is vitt már otthonába kilimet, az részese lehetett annak a csodának, amint a szőnyege életre kelt és megváltoztatta a szoba -a lakás- hangulatát, mintha egy új taggal bővült volna a család. Egy nomád, vagy falusi szövőműhelyben készült szőnyeg valóban kiváló kiegészítője lehet a legkülönbözőbb stílusban berendezett európai lakásoknak. Ennek oka, hogy a kézzel szőtt kilimek valóban élnek, és nem csak készítőjük személyes kézjegyeit tükrözik, hanem magukban hordozzák egy egész törzs, népcsoport vagy földrajzi terület évszázados hagyományait is. A kilimek motívum-világa a legtöbb ember számára mégis ismerősnek tűnik, mivel az emberiség közös múltjából származó emlékeket hív elő. Ezért van az, hogy a gyerekek is nagy előszeretettel merülnek el a legegyszerűbb, ámde megunhatatlan minták szemlélésében. A színes fonalakból varázsolt szőnyegek, zsákok, párnák, bölcsők és egyéb használati tárgyak önmagukban is önálló egészet alkotnak. Az emberi kultúra kincsei, amelyek ugyanakkor magukba zárják a természet teljességét is: az állati alapanyagból készült fonalat növényi és ásványi festékekkel festik meg.
Évszázadokon keresztül a kilimeket főleg a sátrak és házak padlójára szőtték. Vályogpadlók és udvarok, árnyékos szaletlik tiszták és szinpompásak lettek a szétrakott kilimektől, alkalmasak vendégfogadásra, esküvőre, családi összejövetelre. Otthonunkban a gazdag mintázatú és erőteljes színű kilimek esztétikai minőséget hordoznak, az itt megjelenő tiszta dekorativitás szemlélése örömet okoz, a derűs színvilág életigenlő, s jó kedélyre hangol. A ragyogó piros, kék, zöld, fekete és fehér színű textillel erős szín- és formakontrasztot hozhatunk létre a lakásunkban.
Napjaink minimal art stílusú bútoraival berendezett lakásai könnyen "sterillé" válhatnak, egy heverőre terített kilim azonban csodát tehet az otthonos hangulatot illetően.De keleties lakásbelsőt is hozhatunk létre, kicsit hasonlatosan a hajdani, nomád sátrak belső világához, ahol a kilimek a bejárat körül, az oldalfalakon szőnyegként és terítőként is megjelentek. Új lakásokban gyakran okoz problémát az üres falfelületek dekorálása. Szép és elegáns megoldás a falra függesztett kilim, mely kitűnően mutat, a mennyezettől a padlóig érő textil nagyvonalúan tagolja a teret, egy csapásra lakályossá teszi a környezetet.
A hagyományos kilimszövés hanyatlása két okra vezethető vissza. Az állam, a központi hatalom minden országban le akarja telepíteni a nomádokat, hogy ellenőrzése alá vonja őket. A letelepítés következtében abbamarad a nomád vándorló legeltetés, és megszűnik a nomád, zsíros, szőnyeggyapjú utánpótlás. A másik ok a kommercializálódás, amely a csomózott szőnyegeket már a XVIII-XIX. században utolérte. A falvakban szövőüzemek alakulnak, amelyek a nyugati kereskedők igényei szerint, minta után, gyári gyapjúból,"szakmányban” készítik a kilimeket. Mivel a lélek, a történet, a kifejeződni vágyás már nem motiválja a szövőt, helyettük a termelékenység válik főszereplővé, és az adott területre, törzsre, családra, szövőre jellemző motívumok helyett, az innen-onnan összeszedett, leegyszerűsített, de gyorsan leszőhető mintákat alkalmazzák. (és ez még a jobbik eset, a Törökországban ma árult új kilimek döntő hányada Kínából származik!). Szerencsére, a modern, nyugati lakáskultúrában a designerek és a tömegtermeléstől, műanyagoktól megcsömörlött fiatal igényes vásárlók szívesen alkalmaznak igazi organikus anyagokat, természetes színeket, ősi, letisztult formákat. És az igény megoldást is szül. Méghozzá rögtön kétfélét is.
Az egyik út követői megkeresik a régen szőtt, sérült, már nem restaurálható darabokat, más célra használt (fekete kecskeszőr sátor, kender és angóra takarók, gyapjú sátorfüggönyök) nomád szövéseket és azokból patchwork szerűen egy új, architekturális minőséget hoznak létre. A másik úton járók megpróbálják alkalmazni a "megtartva meghaladni" elvet és komplex projekt keretek között termeltetik a nomád, magashegyi gyapjút, felügyelik a kézi fonást, növényi festést, acél szövőkereteket (a hagyományos kilimek sohasem szövőszéken készülnek!) készítettnek, hogy elérjék a mai lakásméretekhez illeszkedő szélességet. Vagy elhagyják az immár lelkileg kiüresedett mintákat, hagyva, hogy a hagyományos módon festett gyapjú az ősi, töltögetéses szövéstechnika hatására természetes mintákat adva hasson, vagy a szőnyegszövést vérükben hordó, de nyugati iskolákban tanult helybéli, ifjú designereket bíznak meg a hagyományok értő gondozásával.
